mikor a szivem fölött hordtam mint egy nyakláncot,
mikor szivesen vettem föl magamra a láncot...
úgy is téptem szét, mikor belémmártotta a kardot.
úgy tűntem el mint a hajnali harmat.
vagy az esthajnal.
vagy a kiabálás az éjszakában.
hópelyhek és villamossinek. pince és dübörgő zene. lakóházi erkélyterasz, belsőudvarok lépcsőházak lemezboltok. aluljárók és metróállomások. piacok sörözők játéktermek strandok... vagy amikor megérintett a megfoghatatlan hogy megérintettem a felfoghatatlant
vagy amikor azt mondtad azt hitted engem látsz,
vagy amikor azt hittem téged látlak.
vagy amikor azt mondtad el akartál jönni,
vagy amikor azt hogy miért nem hívtalak.
azt nem mondtad 'miért jöttél', de azt se mondtad 'miért nem jöttél'.
kis dolgokon múlik, és kis lépésekkel kezdődik. talán semmi se múlik el
vala luve idzsi karam nem akarta enni szalma nem volt mive mit tenni tűvé kellett ha a hegy nem megy a tűz is azért égett hogy észrevegyék őtet vagy melegitse őket, engedetleneket
2015-11-08
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
az eszeddel láss a szivedből szeress. szivedből szólj ; és a száddal nevess.
-
pedig láttalak amikor fölötte vagy a dolgoknak tudod. és talán te is észrevetted milyen az amikor megáll az idő. amikor minden elcsendesül. ...
-
csak ami volt az lesz ec pecc nincs kecmec teccesz nem teccesz rajtam nem találsz órát, nem hordok láncot, nincs rajtam tinta. sebhely v...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése