egy rövid ideig elhittem, hogy tudnál szeretni.
és hosszú ideig tartott hogy hatással voltál rám. és a mosolyodtól mindig mosoly töltött el. hogy örültem hogy a rajongód lehetek, de téged már amúgy is körülrajongtak, az én rajongásom csepp a tengerben
és nem véletlen
semmi az életben
vala luve idzsi karam nem akarta enni szalma nem volt mive mit tenni tűvé kellett ha a hegy nem megy a tűz is azért égett hogy észrevegyék őtet vagy melegitse őket, engedetleneket
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
amikor azt érzed hogy minden sejted átszerelődik minden egyes pillanat a gondolat ott minden egyes szívdobbanás egy tűz lobbanás ami óta ...
-
szeretem a mosolyod. szeretem a szádat. szeretem a füled. szeretem a hangod. szeretlek olyan amilyen vagy. szeretlek érinteni ha közel ...
-
ahogy nem lehet megszokni ha kihúzzák alólad a talajt. de ha valaki ezzel próbálkozna, az próbálkozzon mással, mert már nincs mit kihúzni. Ó...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése