volt az lány és az a fiú a porban aludtak, a sátor alatt amikor éjnek évadján fel kellett kelnem, mert már nem bírtam a riasztó miatt a kocsiban aludni... jaaaaj egy teára várakoztam, és őket irigyeltem
ahogy feküdtek a földön, emberek meg jártak körülöttük
...
az élet képtelenül és végtelenül léhán mutatkozik meg valóságában
amikor én aludtam legutóbb a földön, az csúnya volt. nem kellett volna keverni. vagy nem kellett volna rummal kezdeni.
aludtam még földön, amikor a vonatállomáson is, amikor igazoltattak, és egy cigánylány a feleségem akart lenni.
ha visszagondolok, vicces. pedig én ott akkor abba voltam, h el is veszem de aztán filmszakadás. hát, ilyen menyasszony volt.
...
olyan régen volt, hogy te lehet akkor még nem is éltél.
akkor még drótosak voltak a telefónok.
akkor még telefonkönyvünk volt.
...
akkor még alkudozás volt hogy ki hozza a stafírungot, legalábbis a vőféjem már intézte az apróságokat, a felmerülő költségeket,
de a menyasszony nem tartott ki választott ura mellett, mint ahogy az ilyen modern világba szokás
régen minden jobb volt
de jövőre minden jobb lesz
...
jóból sok kevés rosszból
sok jóból kevés
vala luve idzsi karam nem akarta enni szalma nem volt mive mit tenni tűvé kellett ha a hegy nem megy a tűz is azért égett hogy észrevegyék őtet vagy melegitse őket, engedetleneket
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
szeretem a mosolyod. szeretem a szádat. szeretem a füled. szeretem a hangod. szeretlek olyan amilyen vagy. szeretlek érinteni ha közel ...
-
ahogy nem lehet megszokni ha kihúzzák alólad a talajt. de ha valaki ezzel próbálkozna, az próbálkozzon mással, mert már nincs mit kihúzni. Ó...
-
amikor azt érzed hogy minden sejted átszerelődik minden egyes pillanat a gondolat ott minden egyes szívdobbanás egy tűz lobbanás ami óta ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése