éreztem azt már hogy mindennek vége
volt az már hogy nincs minek miértje
a rémísztő kétséget és ébresztő bizonyosságot
és a hosszandraggó másnapot
hányszor hogy nem volt már voltvagynemisvolt
hányszor hogy most kezdődik el, de a vége sohase úgy jön el
hányszor nem egy idő nem egy hely
ej
vala luve idzsi karam nem akarta enni szalma nem volt mive mit tenni tűvé kellett ha a hegy nem megy a tűz is azért égett hogy észrevegyék őtet vagy melegitse őket, engedetleneket
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
szeretem a mosolyod. szeretem a szádat. szeretem a füled. szeretem a hangod. szeretlek olyan amilyen vagy. szeretlek érinteni ha közel ...
-
amikor azt érzed hogy minden sejted átszerelődik minden egyes pillanat a gondolat ott minden egyes szívdobbanás egy tűz lobbanás ami óta ...
-
ahogy nem lehet megszokni ha kihúzzák alólad a talajt. de ha valaki ezzel próbálkozna, az próbálkozzon mással, mert már nincs mit kihúzni. Ó...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése